Rátkai német tájház

Van 3 kicsi település Hegyalján, amelyek igazán különlegesek: Hercegkút (Trautsondorf), Károlyfalva (Karlsdorf) és az Istenhegyi borház székhelye, Rátka.

Bár a történelem viharai, a szabadságharcok és háborúk nem kímélték ezt a vidéket, a falvak német nemzetiségű lakói az 1700-as évek közepe óta őrzik a sváb hagyományokat  .

Történelmi áttekintés

Zemplénbe már a 12-13. században is érkeztek szőlőműveléssel foglalkozó vallonok, a sok újítás meghonosítása mellett több község neve  is őrzi betelepülésüket: Olaszliszka, Bodrogolaszi, Tarcal és Tállya.

A 14-15. században Hegyalja területe magánföldesúri tulajdonba került. A pataki uradalmat  Perényi Péter, majd Lorántffy Mihály, 1616-ban  pedig I. Rákóczi György szerezte meg. A terület fénykorát a 17. században, a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Rákóczi-szabadságharc után Trautson herceg kapta birtokba Patakot és vidékét, ő telepítette a svábok első hullámát az 1750-es években Hegyaljára. A török kiűzését követően az elnéptelenedett területek benépesítési mozgalmában jelentős szerepet kaptak a németek. A 17-18. század fordulóján hirtelen megugrott lakosságot a tőlünk nyugatabbra fekvő országok nem voltak képesek eltartani, nem állt rendelkezésre elegendő földterület. Elsősorban a Rajna-vidék szűkölködő lakossága próbált új helyen boldogulni, hiszen a XIV. Lajossal folytatott háborúskodás elpusztította lakóhelyüket.

Magyarország számára támogatandó volt a megbízható, elsősorban katolikus vallású, magasabb gazdasági kultúrát képviselő német népesség letelepítése, így a Rákóczi-szabadságharc után az ország jelentős területei kerültek új osztrák vagy német birtokosok kezébe.

Rátka  a török hódítás után teljesen elpusztult, a falut a német telepesek építették újjá az 1750-es években. A sváb betelepülő lakosok jól értettek a szőlőműveléshez és a dohánytermesztéshez is. A magyar nyelvet nem beszélő német telepesek egymásra voltak utalva. A közös boldogulás, a házépítés, az új otthon teremtésének reménye és szükségessége az összetartást még jobban fokozta, ez az összetartás megnyilvánult a vallási ünnepeknél is. A legjellegzetesebb sváb családnevek ma is megtalálhatók a környéken: Stumpf, Lauber, Hauser, Burger, Frei.

Hagyományok

A hagyományok nem csak a nevekben, de például a falu építészeti megoldásaiban is jelen vannak: a történeti források külön megemlítik a Rátkán található nagy és hangsúlyos kőkerítéseket, melyek esztétikusan  zárják le a lakótelkeket az utca felőli oldalon.  A Német Nemzetiségi tájháznak berendezett 1824-ben épült parasztház bemutatja a helyi lakosság életmódját, hétköznapi és ünnepi használati tárgyait, szokásait.

Évszázadok telhettek el, változhattak a politikai rendszerek, megszűnhetett a nyelvismeret, de a tudatokban a német hagyományok tovább éltek, a sváb kultúra elemei napjainkig fennmaradtak. A rátkaiak megőrizték német nemzetiségüket tárgyi, szellemi kultúrájukban, szokásaikban és római katolikus vallásukban egyaránt.

Rátka ma

Rátka ma egy kb 1000 fős település, büszke a sváb gyökereire és vonzerejére, a  községnek ma két nagyszabású rendezvénye van: a májusi Töltött Káposzta Fesztivál és a szeptemberi Nemzetközi Nemzetiségi Fesztivál. Mindkettő szervezésében, lebonyolításában és műsorában egyaránt jelentős szerepet játszik megalakulása (1996) óta a Schwarzwald német hagyományőrző egyesület.  A faluban a Sváb Hagyományok háza helyet adott a hagyományőrző népdalkörnek, a néptáncosoknak, és egyéb helyi közösségeknek, akik aktívan tartják a kapcsolatot a más német nemzetiségű településekkel és a testvérvárosokkal is.

Rátki Menyecske furmint

A rátkai gyermekek már általános iskola első osztálytól 5 órában tanulják a német nyelvet. A nyelvtanulás mellett nagy gondot fordítanak a helyiek a német nemzetiségi szokások, hagyományok megismertetésére, a sváb kulturális értékek áthagyományozására, amelynek a heti 1 német népismeret óra, és a tanévet végig kísérő hagyományápoló rendezvények adnak keretet.

Gasztronómia

Hagyományos német ételek Rátkán: a  tunki (szalonnás, tejes mártással tálalt reggeli), a pácolthús leves (főtt töltelékkel), a főtt salátával kínált főtt hús, a gerslis, füstölt húsos káposzta, a sváb szalonna és a híres rátki krumplis palacsinta, melyet hagymával ízesítenek. Az évente megrendezett rátkai Töltött Káposzta Fesztiválon nem csak a rátkaiak, hanem a környék településeinek csapatai is megmérettetik magukat a főzőversenyen. Természetesen  az Istenhegyi Borház csapata minden évben részt vesz a kukorica kásás káposztával  ezen a jó hangulatú rendezvényen, amivel például 2015-ben az első díjat is elhoztuk a fesztiválon.

Ezekre a kiadós fogásokra igazán jól csúszik a hegyaljai furmint, szerencsére jópár pincészet van a faluban, nem marad senki szomjas Rátkán a finom vacsora után! Mi stílszerűen a 2018-as Rátki Menyecske száraz gyöngyöző furmintunkkal köszönjük a hagyományokat.

Köszönjük a rátkaiaknak a vendégszeretetet, igyekszünk minél többet visszaadni a falunak a sok támogatásból, amit helyben kaptunk és tovább fejleszteni vállakozásunkat ezen a történelmi hagyományait őrző borvidéken.

Ha Hegyalján jártok, feltétlenül látogassatok el hozzánk is, szívesen látunk Benneteket a sváb parasztházból átalakított Istenhegyi Vendégházban, a Mező utca 55-ben!

 

Istenhegyi Vendégház, Rátka

Források:

https://boon.hu/cimke/ratkai-nemet-nemzetisegi-tajhaz/

https://www.izorzok.hu/kategoria/helyszin/ratka/

http://www.zemplenimuzsa.hu/07_1/tamas.htm

http://epa.oszk.hu/02000/02030/00021/pdf/HOM_Evkonyv_24_245-272.pdf

novemberi tokaj hegyalja

Meghagytunk pár sor szőlőt a késői szüretre, most, november elején még várunk néhány napsütéses napot, és szívből reméljük, idén ismét tudunk palackozni ebből a különleges tételből!

Ilyenkor novemberben a szőlőlevelek már sárgák, és a nem aszús szőlőszemek is barnulnak, ráncosodnak, kint a hegyen már ködben úszik a táj.

Tokaj-Hegyalján a védjeggyé vált aszúkészítés mellett nagy hagyományai vannak a késői szüretelésű borok készítésének is. A nyelvtörténeti adatok alapján (szalma szőlő – furmint) feltételezhető a középkori vallon telepesek által meghonosított kései szüretek gyakorlata, az éretten töppedt szőlő nyerése érdekében a szalmán töppesztés. A természetes édes csemegebor ízét, zamatát a nemes penész, a Botrytis nevű gomba fertőzése biztosította, a kedvező helyi párás, meleg őszi mikroklíma és a folyók (Tisza és a Bodrog, valamint a Bodrogköz párája) hatására. A természetes aszúsodás járult hozzá a szerémségi középkori, és a XVI. századtól a Tokaj-hegyaljai borok különlegességéhez.

A késői szüretelésű – „late harvest” – borokat az adott borvidék szokásos szüreti időszaka után szedett szőlőkből készítik, ez nálunk október 28-a, Simon-Júdás napja utáni heteket jelenti, mindig az időjárást és az aszúsodást figyelve, és igazodva hozzá.

A tokaji késői szüretelésű természetesen édes boroknál a must cukortartalma 25 fok, vagy ez feletti. Az aszúnál vagy az édes szamorodninál mégis könnyebb, gyümölcsösebb tételek ezek, és minden évben nagy kérdés, hogy abban az évjáratban sikerül -e palackozni belőlük.

Ezek a koncentrált ízű és gazdag illatú furmint különlegességek az ünnepi menüsor nagyszerű kiegészítőiként megmutatják az édes borok igazi értékeit: jól illenek  nem csak az édes, hanem a sós ételekhez is, de önmagukban is páratlan élményt jelent a fogyasztásuk.

Mihez igyunk késői szüretelésű vagy édes tokajit? Ezek az italok jól illenek a libamájhoz, fügéhez, gesztenyés ételekhez, sütőtökhöz, libamellhez, mézes süteményekhez és a különleges sajtokhoz.

Áldomás 2017 édes furmint

Áldomás 2017 édes furmint

De ha még valami kimaradt a felsorolásból, ne habozzatok, küldjétek el nekünk akár fotóval együtt, várjuk a tippeket!

Egészségetekre!

Források:  https://vinoport.hu/gasztro

 

 

Nem csupán szüreteltünk ám októberben Istenhegyen!

A szép őszi időjárásnak köszönhetően sok lehetőség volt a kirándulásra, túrázásra, így aztán felvettük a bakancsot és nagy sétákat tettünk a gyerekekkel, barátokkal, megnéztük mit rejtenek a környékbeli erdők.

A sokféle színes növény, virágok, bogyók, gombák igazi kincskereső hangulatot adtak, a terméseken kívül a srácok természetesen rengeteg botot és követ is begyűjtöttek, amit csak nagy rábeszélés után tudtunk az erdő szélén hagyni, amikor hazaindultunk.

Mivel eső is esett az elmúlt hetekben sokféle gombát találtunk, nagy őzláb gomba, erdei tinóru, ízletes rizike, mind-mind került a kosarunkba és a diót is felszedtük a présház előtti diófáink alól.

A gombákból a szakértői bevizsgálás után finom vacsora készült, a dióval már készülünk majd a karácsonyi sütés-főzéshez.

Reméljük, novemberben is hasonlóan szép időnk lesz, bár valószínűleg akkor már forralt borral és forró teával a termoszokban készülünk a hosszabb sétákhoz. Ha bejártátok a környéket, a  gyakorlottabb túrázók a Kék túra szakaszait is kipróbálhatják, a Kék zempléni szakasza a hollóházi startponttól kezdve Boldogkőváraljáig, a Cserehát határáig 100 kilométer hosszú. Ahogy a linkelt túrázós blogok is írják, mivel nehezebben megközelíthető, kevesebb a turista, jobban fel kell készülni tervezéssel, a természet viszont ennek köszönhetően szinte érintetlen.

Töltsetek ti is minél több időt a szabadban, ősszel is várnak benneteket a zempléni dűlők és hegyek!

Az Istenhegyi vendégház novembertől már vár benneteket egy hangulatos, régi parasztházból kialakított modern szállással, ahol a fedett teraszon tudtok reggelizni, este pedig borozni, beszélgetni.   A terasz mellett hamarosan  elkészül a régi nyári konyhából kialakított modern konyhánk – étkezőnk is, és akkor  még nagyobb felszereltséggel tudjuk fogadni majd a vendégeinket.

Várunk Benneteket ősszel is Tokaj-Hegyalján, Rátkán!

https://www.facebook.com/istenhegyiborhaz/videos/794545767993531/

ízletes rizike gomba

az erdő kincsei

Tokaj-Hegyalján hagyományosan később kezdődik a szüret, mint a többi borvidéken, októberben és novemberben szedik le a legtöbb szőlőt, főleg, ha az aszúsodás is beindul, és a szép, meleg őszi időjárás is mellettünk van.
Gyerekkoromban szüretkor már mindig nagyon hideg volt, de az elmúlt 10 évben, mióta az Isten-hegyen gazdálkodunk, verőfényes nyári időjárás volt még október végén is, így a barátaink is évről-évre velünk tartanak ilyenkor, akár a gyerekekkel együtt is. A szüret nálunk ünnep, amit egész évben várunk, ahol a munka mellett együtt jókat eszünk-iszunk a napsütésben.

A szüret időpontjának kiválasztása az egyik legfontosabb borászati feladatunk.
Ahogy divatba jöttek az utóbbi pár évben a száraz borok, pezsgők és a habzó és gyöngyözőborok, a szüreti munkák kezdete szeptemberre tolódott, hiszen ennyi napsütés és meleg mellett a cukorfok hetente egy egész fokkal is nőhet, és a szárazborok készítése lehetetlenné válik, ha októberig várunk.
Az Istenhegyi borászat 2018 óta készít habzóbort, félédes vagy száraz furmintból, évjárattól függően, és késői szüretelésű tételt is szeretnénk, így idén is több időpontban szedjük majd le a szőlőt. A kései szüretelésű borok bár édesebbek, nagyban különbözhetnek egymástól, hiszen az aszúk puttonyaival ellentétben itt nincs kötelezően feltüntetve a természetes maradékcukor mennyisége.
Az Istenhegyi Borház csapata még a tegnapi gyönyörű napos időben leszüretelte a könnyű, gyümölcsös, száraz  furmintnak és a habzóbornak szánt szőlőt, gyönyörű, egészséges termésünk lett.  Nagyon örültünk ennek, mert idén rengeteg eső esett Rátkán is, ami nagy kihívás volt a növényvédelem szempontjából.

Októberben folytatjuk a hegyen a nagy szürettel, addig is készülünk a többi munkánkkal
a palackozóban és a hamarosan nyíló panzió csinosításával.

A galériában a tegnapi szüret képei, várunk Benneteket ősszel is Rátkán!

https://www.istenhegyiborhaz.hu/2021/08/17/gyongy-es-buborek-gyongyozoborok-istenhegyrol/

Még több borászati info: https://winelovers.blog.hu/2020/09/07/hogyan_legyel_borasz

 

A vulkanikus borok olyan talajon termett a szőlőből készülnek, ahol korábban aktív vulkáni tevékenység volt. Európában ilyen terület  az osztrák Steiermark, a francia Elzász, Olaszországban  az Etna, Friuli, Veneto, Pantelleria, Szicília vidéke,  a görög Santorini, a spanyol Tenerife – ezeknek a tájaknak a mind megvannak a maguk vulkanikus borai.

Magyarországon  Tokajról, a Badacsonyról, a Somlóról és a Mátráról kóstolhatjuk ezeket különleges, ásványos borokat.

A tokaj-hegyaljai vulkanikus talaj ásványokban rendkívül gazdag, a köves, sziklás közeget kitöltő vulkáni láva és hamu pedig olyan  környezetet hoz létre, amely kiváló táptalaj a gyökereivel a nedvességet kereső szőlőtőkéknek.

A kvarc, a zeolit, a riolit, az andezit és a tufa  kőzetek mind mind megtalálhatóak a hegyaljai dűlőkön, de a legújabb kutatások szerint ezek az ásványi anyagok nem direkt módon a talaj illetve az alapkőzet szervetlen közegéből kerülnek a borba, hanem szőlő is leginkább a talaj humusztartalmából veszi fel a legfontosabb tápanyagokat. Az Istenhegyi Borház szőlőterületeinek domináns kőzetei a szárazföldi térszínen felhalmozódott riolitos lapillitufák (Szerencsi Riolit Lapillitufa Formáció), amelyek például éppen Rátka területén partszegélyi környezetben rakódtak le, zeolitosodtak és egyéb üledékanyagokkal is keveredtek. A kitöréseket folyamatos hidrotermás folyamatként kovásodás és agyagásványosodás kísérte. (Forrás: Borosta.blog).

A viszonylagos vízhiány és a talaj intenzív ásványossága együtt tesznek arról, hogy a tokaji szőlőszemek rendkívül koncentrált ízt kapjanak, ami az aromákban gazdag borokban is visszaköszön. A vulkanikus borokat leíró az ásványos jelleg tehát nem csupán az itt található kőzetekből, hanem az adott terület (terroir) sok-sok egyéb összetevőjéből adódik, mint a mikroklíma, az évjárat és az ültetvény kora.

Az Istenhegyi borház Obszidián száraz furmintja szintén egy vulkáni kőzetről kapta a nevét, hamarosan eláruljuk, hogy miért :)

Kóstoljatok vulkanikus borokat! Keresgéljetek webshopunkban!Vulkanikus borok - vulkáni talajokon termett szőlőből

Forrás: Vinoport.hu, Furmint.hu, https://borosta.blog/

Még több vulkanikus bor: Joe Szabo: Volcanic Wines: Salt, Grit, Power (angol nyelven)

Kép: Pixabay

A szeptember – október az az időszaka az évnek, amikor Tokaj-Hegyalja és a Zemplén a legszebb arcát mutatja.  Erre a tájra nem csak a borospincék miatt érdemes ellátogatni, a környék számos programlehetőséget nyújt mind a túrázóknak, mind a történelmi emlékek és a várak kedvelőinek ősszel is. Kora ősszel az időjárás még napos, de nem forró, a Bodrog és a Tisza vízitúrázóit ilyenkor felváltják a bakancsos kirándulók.

A Tokaji történelmi borvidék, amely 2002 óta a világörökség része,  27 településből áll.

Teljesen más élményeket, látnivalókat kínál Mád, Tállya, Tarcal a hangulatos kastélyokkal, gasztronómiai fesztiválokkal, dűlőpiknikkel, kiváló éttermekkel és a változatos szálláslehetőségekkel,  mint egy sárospataki történelmi városnézés, vagy egy Füzér, Boldogkőváralja, Regéc túra a gyönyörűen felújított várakkal a hegytetőn.
Rátka, Hercegkút és Károlyfalva – 3 takaros sváb falu Tokaj-Hegyalján, amely őrzi a német nemzetiségi hagyományokat, ezek a települések akkor jöttek létre, még mikor a Rákóczi-szabadságharc után elnéptelenedett területre földesura, Trautson herceg német telepeseket hozatott mai Németország területéről a munkáskezek pótlására.

Rátkai német tájház

Rátkai német tájház

Sátoraljaújhely irányába haladva a Zempléni tájvédelmi körzetben Telkibánya és a Huták nagyszerű kirándulóútvonalakat rejtenek, a sátoraljaújhelyi Zemplén kalandpark pedig extrémebb élményeket is kínál- itt ki lehet próbálni a libegőn és a bobon kívül kívül az átcsúszópályákat is! Ezek a programok nem csak egyedül vagy kettesben, de gyerekekkel is élvezhetők, sőt, ők a legbátrabbak az új élmények kipróbálásában.

Akár gyalogszerrel, akár kerékpárral vágtok neki, kiránduljatok ti is Zemplénbe ősszel is, tippekért látogassatok el a https://www.zemplenikalandok.hu/ weboldalra, vagy Travellina blogjára : https://travellina.hu/zemplen-programok-latnivalok/.

Jó kirándulást, ha Rátka felé jártok, nézzetek be hozzánk, hamarosan szállással- reggelivel is vár Benneteket az Istenhegyi Borház Vendégháza!

kép forrása: Pixabay

Füzéri vár, zempléni várak

 

„Kikeletkor, Szent György napkor

Minden ember lehet pásztor,

De már ősszel, számadáskor

Az az ember, ki beszámol.”

Szeptember 29-én van Szent Mihály napja, Mihály arkangyal ünnepe. A népi hagyomány szerint ő a túlvilágra költöző lélek kísérőtársa, bírája, ehhez az elképzeléshez kapcsolódik a Szent Mihály lova elnevezés. Innen származik a magyar néphagyományban a Göncölszekér másik neve, Szent Mihály szekere.

Szent Mihály napja volt a régi időkben a gazdasági év fordulója. Ezután kezdték a kukoricát törni,  a legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották haza. Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja is volt. A Hortobágy vidékén Mihály nap volt számukra a legnagyobb ünnep, amikor mulatságokat, bálokat is rendeztek. E napon gyakran vásár is volt, a régi időkben a pásztorok ilyenkor egészítették ki a felszerelésüket.

E nappal megkezdődött az kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (november 25.) tartott. Szent Mihály napja a név gyakorisága miatt kedvelt névünnep, mi pedig az Istenhegyi Misibor névadójának neve napját ünnepeljük! Koccintsatok velünk Ti is!

 

Forrás: https://sokszinuvidek.24.hu/eletmod/2016/09/29/szent-mihaly-napi-hagyomanyok-megfigyelesek-avagy-holnaptol-mar-a-fu-sem-no/

Misibor száraz furmint

A fotón Jani és Ilonka látható, az 5 éve nyugdíjba vonult RS-09- ES traktorjaink.

Az­ RS-­09­ Maulwurf­  (magyarul vakond) konstrukció ­elkészítésénél­ a­ németországi gyár­ mérnökei­ különös gondot­ fordítottak ­arra,­ hogy­ a­ sokoldalú használhatóság­ mellett­ az­ erőgép­ a lehető leggazdaságosabb ­legyen.
A járművek Németországban használt népszerű neve a Molli vagy Mull, hazánkban „er-es” néven elterjedt.  A járművet­ nagy hasmagassága­ (800­mm)­ miatt­ igen ­sokoldalúan ­ki ­lehetett­ használni­ a növénytermesztésben. A kis tömegű és sokoldalú traktort széles körben alkalmazták a volt szocialista  (KGST) országokban. A­ különféle­ munkaeszközökkel ­felszerelhető­ RS­09­ Maulwurf traktorokkal­ –­ amelyeket­ használóik­ „min­denes­ masináknak”­ tekintettek­ –­úgyszólván­ mindennemű mezőgazdasági gépi­ munkát­ el ­tudtak végezni.­
A járművet Magyarországon is széles körben használták, főként kertészetekben és háztáji gazdaságokban, szőlőművelésben, ahogy mi is az Istenhegyi Borháznál, mind a mulcsozásnál, mind szüretkor. A már veterán, muzeális járműveknek tekinthető Maulwurf traktorok – az RS-09 és RS-124 típusokból – még napjainkban is számos üzemképes példány található hazánkban. Egyes restaurált RS erőgépek az old timer rendezvényeken is megjelennek!

Sokan nevet is adtak ezeknek a járgányoknak, mint ahogy a szocialista időkben a személyautók (amikre éveket kellett várni a Merkúrnál) ezek a traktorok is családtagnak számítottak.

Köszönünk mindent, jó pihenést dolgos trakik!

#TBT

Több veterán motor Bodrogkeresztúrban: https://www.zemplen.hu/index.php/muzeumok-kiallitasok/246-bodrogkeresztur-magyar-motorok-muzeuma

Több traktor itt: http://technika.gmgi.hu/uploads/termek_61/az_rs_09_maulwurf_traktor_es_munkagepei_13_03.pdf