Vaszkóné Bodnár Gabriella jegyzete

Idén lesz 10 éve, hogy megvettük az első darab szőlőt Rátkán és megalapítottuk az Istenhegyi Borházat a férjemmel és édesapámmal. Hármunk közül akkoriban még csak apukámnak voltak határozott elképzelései és megfelelő mezőgazdasági és szőlészeti szaktudása a szőlővel kapcsolatban, mi pedig folyamatosan kérdeztünk, tanultunk, gyűjtöttük a tapasztalatokat. Elsősorban a furmint szőlőtőkékre koncentráltunk, a metszés, a szüret, a borkészítés izgatott minket, de az utóbbi 1-2 évben a talaj és sorköz került a fókuszba.

Talajművelés tapasztalatai

Megfigyeltük, hogy a területünkön lévő tőkék az utóbbi 2-3 évben egy kicsit le vannak maradva a fejlődésben a szomszéd szőlőkhöz képest. Nekünk még csak 10 centis hajtásaink voltak, míg mellettünk már dugdosni kellett a vesszőket a drótok közé, és ez a lemaradás aztán az egész évet végig kísérte. A termés mennyiségében ez még nem okozott gondot, de talajmintákat vettünk több helyről, és nem mutatott nagy hiányosságot semmilyen téren, sőt, minden jónak tűnt. Átbeszéltük a trágyázási lehetőségeket, ez sem tűnt megfelelő megoldásnak, végül így jutottunk el oda, hogy talán a sorok közötti egybefüggő gyepszőnyeg lehet az oka a problémának.

Az utóbbi években ugyanis elmaradt az őszi mélytalajlazítás, és bizony kényelmesebb is volt a füves sorokban végezni a zöldmunkákat, mint fekete szántásban, azonban ez egy idő után visszaütött. A talaj betömörödött, levegőtlen lett, és a fű, mint kiderült, elszívta a csapadék jó részét is.

Fenntarthatóság – élő sorközök

2021 elején részt vettem egy online konferencián, amit az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) szervezett, és a sorközök növénytakarásával foglalkozott. Az előadók által bemutatott gyakorlati tapasztalatok és a kutatási eredmények meggyőztek róla, hogy nekünk is érdemes lenne ezt a módszert kipróbálni, hiszen szívügyünk a fenntarthatóság, a vegyszerezés visszaszorítása, a biodiverzitás növelése.

A felsoroltakon kívül is még számos előnye van ennek az új művelési metódusnak:

  • javítja a talaj szerkezetét, morzsalékossá teszi a betömörödött réteget, és növeli a humusztartalmát is
  • csökkenti a talajeróziót, ami az utóbbi évek felhőszakadásaikor komoly károkat tudott okozni Tokaj-Hegyalján
  • csökkenti a csapadék elpárolgását a talaj felületéről, és ez is egyre fontosabb tényező, hiszen a klímaváltozás az éves csapadékmennyiség csökkenésével jár és egyben az átlaghőmérséklet növekedésével
  • csapadékos időben is jól bejárhatóan tartja a területet
  • javítja a beporzást a szőlőben, hiszen virágaival odavonzza a kisebb-nagyobb rovarokat, méheket

Az egyszerűség kedvéért mi egy készen kapható magkeveréket vásároltunk, az ÖMKI Élő sorköz magkeverékét, amelyben 6 féle Magyarországon honos növény van. Ezek nem nőnek túlságosan magasra, így hagyhatjuk, hogy a magjaik kifejlődjenek, és újra vessék magukat több éven keresztül.

Egyelőre minden második sorközt szeretnénk így művelni, és figyeljük, beváltja-e a hozzá fűzött reményeinket. Ideális esetben ezeket a sorokat már ősszel fel kellett volna szántani, de így tavasszal már csak egy tárcsázással készítettük elő a vetéshez a magágyat, reméljük ez is elég lesz a sikerhez.

A vetést bérmunkában tudtuk utolsó pillanatban megoldani, ehhez speciális gép szükséges a magkeverék miatt is. Olyan szakembert hívtunk, aki évek óta végez ilyen vetést Tokaj-Hegyalján, hiszen szerencsére vannak már olyan borászatok, akik egy ideje ezt az utat követik a sorközművelésben.

Idén 1 hektárra elegendő magot vásároltunk, kísérleti céllal, de sajnos még ennél is kevesebb területre lett vetve, mivel a szélesebb sorokban többször is kellett fordulni. 1-2 nappal a vetés után pedig többször is esett az eső, így nagy reményekkel várjuk a virágzó sorközeinket nyárra!

élő sorköz

virágzó soralj

Vaszkóné Bodnár Gabriella

Források: https://agroforum.hu/szakcikkek/zoldito/az-elo-sorkoz-es-a-biodiverzitas-gyonyorkodtet-is/

https://biokutatas.hu/hu/webshop/item/1/omki-elo-sorkoz-vetomagkeverek