Bodnár Imre jegyzete
A szőlő metszése széleskörű szakmai ismereteket, nagy gyakorlatot és figyelmet igénylő alkotói munka.
A legendák szerint a szőlőművelők a metszés hasznát a kecskétől tanulták: mikor az állatok kártétele nyomán (lerágták a növényt) az ember rájöhetett arra, hogy az ilyen tövek nemcsak könnyebben elérhetők, hanem nagyobb fürtű, bogyójú, és édesebb, és kevésbé savas termést adnak, mint a fára kapaszkodott növények.
A szőlő hasznosítását már az ókortól ismerték, a termés mennyiségének növelésére azóta számos módszert alakítottak ki. Mind a növény külső megjelenési formájának, mind néhány biológiai tulajdonságának megváltoztatására volt szükség ahhoz, hogy a szőlő az emberiség egyik legértékesebb kultúrnövényévé válhasson. Először a gyümölcs termést hozó részeit elérhetővé kellett tenni, másodszor a termést élvezhető, értékes gyümölccsé kellett alakítani.
Téli szőlőtőkék, Isten-hegy
A metszés jelentősége megnyilvánul abban is, hogy a ma már a szőlőültetvények minden évben közel egyenletesen teremnek és jó minőségű termést adnak, akár Európa hidegebb éghajlatú tájain is.
Metszés és Tokaj-Hegyalja
Semmi sem állandó, csak a változás maga az ókori mondás szerint, így van ez a szőlőmetszéssel is.
Változnak a termelési célok, ideológiák, technológiák, és nem utolsó sorban a klíma, az időjárás is változik. Termőhelyi, fajtabéli gyakorlati tapasztalatok alapján változik az aktuális területre jellemző, a kitűzött mennyiségi és minőségi paramétereket várhatóan megjelenítő metszési módszer is.
A rendszerváltás előtt a mennyiségi szemlélet, az orosz piac szinte korlátlan felvevőképessége iparszerű tömegtermelésre sarkallta a hazai szőlészeteket, az akkori borkombinátokat. A nyugati piac versenyszférája, a francia, spanyol, és a világ sok tájáról hozzánk érkezett borászati vállalatok viszont igyekeztek a saját szőlőkultúrájukat, eredményeiket Tokaj-Hegyaljára is adaptálni, a méltán világhíres minőségi termőtáj bortermelését is megreformálni.
Ennek a szőlészeti szakmai munkának egyik nagyon fontos része a január-februári metszés, amely szintén átalakult az új igényeknek megfelelően.
Metszés januárban, Istenhegy
Nézzük, mi mi micsoda a metszésnél?
TERMŐKAR
A telepítést követő harmadik évben az addig válogatott és nevelt vesszőt, (egy, vagy kettőt) egy mellétűzött karóhoz legalább két helyen hozzákötve a támrendszer általában 80 cm magasságban kihúzott alsó drótjához rögzítjük, egy, vagy két irányban vízszintesen, úgy hogy a szomszéd tőke hasonló lekötésével fedje egymást 10,-15 cm-en
Ez a termőkar, amelyen kb. húsz centiméterenként hagyunk meg hajtást, TERMŐALAPOT.
A vesszőn lévő rügycsoportból mi kettőt hagyunk meg, a kartól számított második rügy felett 2 – 3 centiméterrel éles metszőollóval a tavalyi termővesszőt levágjuk. Erre mondjuk hogy KÉT SZEMRE metszettünk.
SZEM
Ez a termőrügy, ebből lesz a szőlőfürt. Ismerjük még az úgynevezett SÁRSZEM fogalmát is, amely tulajdonképpen egy tartalék termőrügy, amely a fő rügy bárminemű károsodása esetén igyekszik azt pótolni.
Istenhegy
Az Istenhegyi Borház ültetvénye, több darab (egy darab cc.800 öl), különböző időszakokban telepített területekből integrált, kb 3 hektárnyi családi birtok. A különböző tő és sortávolságú szőlőtőkék egyedi metszést igényelnek. Az Istenhegyi Borház birtokán alkalmazott kordonos – termőkaros művelési mód van.
Kordonművelésnek nevezzük azokat a tőkeformákat, amelyeknek legalább egy függőleges törzse és egy vízszintes karja van. A törzsek és karok száma és mérete szerint a kordonművelésnek számos változatát lehet elkülöníteni.
Mi Istenhegyen az előző évben nevelt vesszőket, amelyen a termés volt , „két szemre” visszavágjuk.
Metszés Isten-hegyen
A metszés célja, hogy optimális legyen a tőkék terhelése, a termőfelület sűrűsége, nem utolsó sorban a termés mennyisége. Mi Rátkán átlagos évjáratban 30-50 mázsa per hektár termésre számítunk. Azt tapasztaltuk, hogy ilyen mennyiség mellett optimális a területen termett szőlő cukorfoka, íze, színe aromája, hozza a tájegység jellegzetes ásványosságát.
A tokaj-hegyaljai metszési gyakorlat megtekinthetők az MMG szakmai videóján Csoma László barátunk (Bodrogkeresztúr) metszési bemutatóján.
Jó metszést kívánunk!
https://www.youtube.com/watch?v=4ddRbvshZBk&feature=emb_logo